Madáretető

Balatonfenyvesről jöttünk megint, erősen megkésve, gyakorlatilag ahogy megérkeztünk, öltözés kulacstöltés és 3, 2, 1 rajt. Még fel sem eszméltem, de már vágtáztam felfele a Gerecsére az egyik sporttársal a ráhangolódást kihagyva. Kicsit nehezen indult be a dolog, de lefele a hegyről a másik oldalon már minden frankó volt. Frissítőpont majd szolidan megint felfele majd a célba vágta lefele. Sikerült is beérni szépen 1:30 környékén, de ennek később megjött a bőjtje. A második körnek nekivágni nem volt egyszerű, de hát ha menni kell hát menni kell, essünk hamar túl rajta. Hát a siratófal az már elég nehezen ment. Mire felértem alig kaptam levegőt és utána is sok kellett mire a futást erőltetni tudtam. A Gerecsére még nem értem fel mikor már görcsöltek a lábaim. Mind a kettő, vádli comb ahogy a régi szép időben. Ha a vádlit nyújtottam a combfeszítőt húzta; a combfeszítőt meg próbálni sem akartam, mert abból combhajlító görcs nézett ki erősen. Ennek megfelelően a második kör majdnem 1:50-es lett.