Ez nem tetszik, ide többet nem jövök. Ez volt az Ivett első gondolata amikor nekivágtunk életünk első terep versenyének a Gerecsében és jelentős ideig felfelé kellett futni, aztán még felfele csak meredekebben, majd még felfele csak még meredekebben és itt már gyalogolt inkább az ember. Itt megjegyeztem én is, ha erre kell lefele is menni akkor én inkább keresek majd egy másik utat. Aztán, hogy leküzdöttük a nagyobb emelkedőt már kezdett élvezetesebbé válni a dolog. Lankásabb erdei ösvényeken fák árnyékában folytatódott a dolog és ráért az ember kicsit a tájat is nézegetni meg az erdővel egy hullámhosszra kerülni. Meglepő volt, hogy a szekszárdi dombsághoz képest ahol az év ebben a szakában nyüzsögnek a rovarok a Gerecsében gyakorlatilag nem volt semmi ami megzavarta volna a futást. A frissítő ponton ettünk ittunk majd folytattuk az utat a cél fele ahova rendben meg is érkeztünk. Remek futás kerekedett a végére és ahogy az Ivettnek megígértem nem ő lett az utolsó, hanem én :). Az Ivettnek eddig ez volt a leghosszabb futása 14,6km és beért 1:57:41 alatt ügyesen tekintve az 525m szintet. Jómagam 1:57:49. Ez 8:03-as tempó.
 |
| GT_itiner_S_2013.pdf |
