Madáretető

A tavalyinál könnyebbnek tűnt a vonalvezetésében megegyező pálya, mert nem esett külön az eső csak az olvadó hó áztatta át némileg. Valamint itt ott még fagyott volt, így talán valamivel kevesebb volt a sár. Valamivel. Viszont volt jég, hó, latyak. Szóval mindent összevetve nem volt sokkal könnyebb a pálya. Viszont ami a kedvemen hatalmasat lendített az az, hogy ugyan néhol ronda szél fújt és itt fáztam is mint a kutya minekutána megint rövidgatya és póló volt az öltözet, szinte végig szépen sütött a nap. Idén a kesztyűket sem felejtettem el.

Rajt 10:00-kor. Szépen saját tempóban gondoltam végigmenni nem foglalkozva azzal ki előz meg és én kit előzök meg. Dombokat megfutni de nem megszakadni. Lejtőket nyomni mert ott hajlamos vagyok tehénkedni. Valamint úgy elérni 20-hoz, hogy még használható állapotban legyek. Ez sikerült is és nagyon jól esett az egész. A Haramia forráshoz úgy téptem le, hogy alig tudtam bevenni a bal kanyart, az első ellenőrző pont után balra fel jó darabon még tudtam futni és csak a végén a nagyon meredeket gyalogoltam. Lent a tónál még simán éreztem magamban erőt felmenni a Szarvas-szurdik fele (mondjuk mire felértem kicsit megrogytam). Lefele a kövesen tisztességesen sikerült menni. Vissza a szurdik alsó bejáratához éreztem, hogy azért nem egy utcai futóversenyen vagyok; ez a rész nehéz volt. Lefele romboltunk egy sráccal ahogy kell majd a tábor fele átugrottam egy kidőlt fát és itt kicsit az egyik vádlim görcsölgetett. Tábornál négy keksz majd gyalog fel a kéken közbe ivás, magnézium és só. A lankás rész az Óriás hegyig nehéz volt, de erőltettem. A Gurovicai dombhát megint nagyon sáros volt és nehezen is ment de azért daráltam tisztességgel. Lefele a tó fele lehetett volna gyorsabb de féltem a görcstől ami a vízlevezetőn felfele ugyan gyalogoltam, de meg is jött. Még egy kis só, majd laza futás a szőlők között. Lefele a betonon sprint a célig.

Még október 11-én szombat hajnalban volt egy olyan elvetemült gondolatom, hogy felkelek hajnalban és futok egy hosszút jó tempóban, mert nagyon jó formában voltam. Ennek az lett a vége, hogy mentem is 5:05-ös tempóval 36km-t és még a végén is erőltettem amikor már nagyon fájt a bal lábam mind térdben bal kívül mind a talpam ami meg az előzőnek lehetett a következménye. Erősen sérült lábbal és lelki mélyponton vágtam neki.

Nagyon nagy élmény volt sok tapasztalattal.

Eredmények.

Erre a versenyre el kell menni mert ékes példája annak, hogy lehet úgy is terepfutó versenyt rendezni, hogy nincsenek benne olyan emelkedők ahol állva legel az ember, mégis van benne szint.

Eredmények.

Elötte	Utána

Majd elmentünk a MecsExtreme parkba.

Pénteken megbeszéltük az Ivettel, hogy egyszer úgy is el kell kezdeni alapon nevezünk a Domboriban rendezett triatlon fesztivál sprint számára. A héten csütörtökön meg lett az én bringám is, így semmi akadálya nem volt a dolognak. Persze izgultunk rendesen mert az úszást nem gyakoroltuk sokat az elmúlt pár évben és a biciklikben sem volt még sok kilométer. Én személy szerint még síkon sem mertem vele teljes sebességen tekerni mert teljesen más mint egy mountain bike. A gumikban van 7 bár nyomás ezáltal olyan mintha az ember szekérkeréken döcögne és érintkezik a talajjal talán még akkora felületen is mint a kisujj körme miáltal nagy kicsit mozdít az ember a kormányon és már bent is van az árokban. Ja és még annyi, hogy minket amatőröket az országos ifi bajnokság futamában indítottak.

A verseny napján délelőtt kilátogattunk a gyerekekkel megnézni a gyerekfutamokat, de nem nagyon kötötte le őket amiben persze szerepe lehet annak is, hogy nagyon meleg volt. Szülőknél kajáltunk aztán ketten vissza Domboriba. Depóba bepakolás után izgatottan vártuk, hogy eljöjjön az idő. Aztán eljött. A férfiakat indították elsőnek, így rövid búcsú után bementem a vízbe ami kellemes langyos volt. Beúsztam a rajtzónába ahol pár perc után indult is a verseny. Nagy élmény volt és egyben ijesztő is ahogy a fiatalok megindultak mint a motorcsónak és rövid idő múlva már csak a távolban lehetett őket látni. Gyorsúszással próbálkoztam az elején, de hamar elfáradtam és eszembe jutottak a szavak, hogy nem muszáj a gyorsúszást erőltetni, mert gyakran az emberek gyorsabban úsznak mellbe, így én is abba kapcsoltam. Majd később magam előtt láttam valakit háton próbálkozni és eszembe ötlött, hogy én abban egész jó voltam, így abban a stílusban is haladtam egy darabig. Majd ezeket váltogatva. Az Ivették tíz perccel később rajtoltak és ő is a gyorsúszást erőltette addig míg ki nem dugta a fejét a vízből és meg nem látta, hogy totál rossz irányba úszik a nádas fele a kacsák közé, míg a mezőny tőle balra a bója fele. Innen ő is a mellúszást helyezte előtérbe ami jobban is ment neki. Lényeg az, hogy az utolsó tízben ki is értem a vízből, nagyon elfáradva támolyogtam át a kapun be a depóba. Pedig még a nevem is mondta a bemondó és valaki még buzdított is, hogy "hajrá Tamás" de itt nagyon kész voltam. Felvettem a bicajhoz szükséges holmit és gyerünk tovább. A bicajjal nem volt gond, szépen tekertem ahogy tudtam. Kaptam egy bogarat a sapka alá a faddi elágazóban, de nem lett gond belőle. Azért itt még megemlítem, hogy itt értek utol az első lányok akik olyan tempót mentek, hogy majd az árokba sodortak be. Piszkosul tolták neki. Faddon megelőzött egy bácsi olyan hatvan felett lehetett akinek drukkoltam is, hogy "hajrá, hajrá" mire mondta, hogy köszöni és nyugodtan álljak be mögé és mennyünk. Esélyem nem volt erre így mondtam neki, hogy menjen csak majd utolérem. Nem láttam többet. Aztán jött a fordító majd vissza fele szembe szél. Furcsa is volt, hogy túl hamar találkoztam az Ivettel. Gondoltam ő aztán sokat hozott rajtam. Aztán a visszaértem a depóba és indult a futás amiben nagyon bíztam. Be is jött mert itt már nem előzött meg sok ember csak a szokásos fiatal lányok, de belőlük sem sokan. Itt már inkább én előztem az embereket. Majd még a célegyenesben hallottam lépteket a hátam mögül, de azt mondtam az utolsó száz méteren nem előzhet meg senki ezért rettenetes sprintel értem célba. Igazából csak futásból volt referencia időm amihez képest jó voltam mert 4:54-es tempóval tudtam menni az úszás és a bicaj után.1:32:23-al 200. lettem a férfiak között, az Ivett 1:30:58-al 78. a nők között. Szóval kaptam másfél percet. Na majd legközelebb...

Férfiak eredménye.

Nők eredménye.